HELYSZÍNI RIPORT AZ 1830-AS ÉVEKBŐL ,EGY TABÁNI VENDÉGLŐBŐL

A reformkor végefelé Nagy Ignác , aki akkoriban a legnépszerűbb írók közé tartozott. terjedelmes bűnügyi regényt írt (1844-45) Magyar Titkok címmel.

Ez a zegzugos, novellisztikus kalandokból összeszőtt, lankadatlanul izgalmas történetáradat az éppen keletkezőben levő pesti alvilág, a vidéki betyár-garázdálkodások, a hagyományos és az új bűnök, a még igen kezdetleges bűnüldözési próbálkozások országos körképe. Részben riportsorozat, részben erkölcsi javító szándék, részben figyelmeztetés a társadalmi veszélyekre, részben a legközönségesebb ponyva.Ebből a könyvből emeljük ki azt a részt , melyben a főhős egyik este az utca népe által sodortatva egy tabáni vendéglő felé veszi útját az akkor még Hosszú utca névre hallgató későbbi legendás Hadnagy utcában, egyben hiteles leírását adva a helynek és közönségének egyaránt:

......................................Hadnagy utca 35 Egy kisvendéglő az utcáról nézve

" Menjünk tehát mi is a hegyre, ha úgy tetszik , nyájas olvasó.Ha a sötétség nem akadályoztatna, örömest leírnók az embereket,kik előttünk, mögöttünk s körülöttünk haladnak,így azonban csak annyit mondhattunk, hogy egyetlen politikus sem volt közöttünk, mert mind-nyájan egyazon czél felé látszottak törekedni.(…)Az egész tömeg az úgynevezett hosszúutcába vonult, melynek még

nincsenek ugyan lámpái, de annál több csapszéke és lebuja van, hol eszén és egészségén ugyszólván valóságos potom áron túladhat az ember.

.......................................A kisvendéglő kerthelyisége a ház udvarán

Egyébiránt ezen utcza nem csak valóságosan hosszú, hanem egyszersmind rendkívül szűk, szörnyen piszkos és kimondhatatlanul görbe, s majd völgybe ereszkedik, majd ismét magasba emelkedik,jobbra-balra pedig minduntalan apró sikátorokra nyílik.(…)De mi az ,mi ott távolról felénk világítana,ha némileg homály által nem boríttatnék?Az előttünk haladók mind oda sereglenek.(…)

Alacsony háznak alacsony kapuja előtt állunk most, mely egymás után magába nyeli az érkrzőket,kik emiatt éppen nem bosszankodhatnak, mert hiszen ők is nyelni jöttek.(…)A tágnak látszani nem akaró szűk udvarban még egy homályos lámpa ég, s ennek fényében nyitott ajtóhoz jut aza ember, melyből üröm szaga és

öröm zaja üdvözli az érkezőket.(…)

A terem nem nagyon díszes ugyan, de a társaság annál válogatottabb,gazdag úrtól le egészen a targonczásig, mert hiszen miért ne vegyíthetne ő is ürömöt örömeibe?Épen ilyen lehetett Noé apánk bárkája, abban is minden volt, valamint itt.

Étlapot…..hiába keresünk ugyan, de azért a jó orrú ember azonnal helyre találhatja magát, és bizonyosan nem fog éhség miatt panaszkodhatni.A hagymaszag azt jelenti, hogy itt jó pörkölthúst kaphatni, sőt többnyire paprikás csirkét is, a bors és pörnye szaga káposztás rétest gyaníttat, mely nem oly vékony tészta ugyan, mint a mostoha anya kenyérszelete, de nem is oly vastag, hogy csizmatalpnak lehetne használni, a füstszag jóféle sódart hirdet, a majoránna azon kellemes sejtelmet ébreszti minden érzékeny kebelben, hogy a termetes hurka sem idegen ezen a helyen, hol pedig király van, ott az apród sem lehet távol,azaz alaposan reménylhetjük, hogy kolbászt is kaphatunk.

És mi csúsztatja le a jó zsíros falatokat?Először az ürmösök király , az úgynevezett

rácz ürmös, mely egészen megfelel politikai jellemének,nem zajoskodik, nem pattog, nem habzik, hanem alázatos édességgel csúszik le torkunkon, s nagyon itatja magát, midőn azonban már lenyeltük, s szájunkat megtörlöttük, akkor csodálkozva érezzük, hogy utóíze mégis keserű s kissé émelygős.

Ámde a tökéletes üröm-öröm bajnokai igen ügyesen tudják ezen kellemetlen hatást megelőzni: ők ugyanis újonnan isznak, mielőtt még a keserűség és az émelygés beköszönthetne.(…)

A második ital az úgynevezett „Pliczerl -wirmet „ , miként azt a jártas ügyismerők nevezik.Ez némi árnyéklatával bír a franczia természetnek, kő

kancsókba van fojtva, s dugaszát , mely szabad forrongását gátolja, roppant

erőszakkal és nagy durronással magasra löki.Ennek íze édes, mint a franczia beszédé, s csuda –e tehát, hogy leginkább csak hölgyek kapnak rajta?

(…)És most már tekintsünk szét a teremben.Felső részének egyik zugát

Naturzängerek foglalják el, kik azért neveztetnek így , mivel rendkívül természetes hangokon jobbadán csak az egyszerű meztelen természetet dicsőítik kedélyes dalaikban , mindent a maga természetes hangján nevezvén meg, mi igen szép, főkép midőn fiatal énekesnő ajkairól hallhatja az ember a természet ezen elbájoló természetes hangjait."

Akit érdekelnek a reformkori magyar ponyvaregények ,mindjárt az egyik legnépszerűbbel kezdheti el élvezni ennek műfajnak szépségét és irodalmi magasságait

Magyar Titkok Nagy Ignác bűnügyi ponyvaregénye