1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


2010. november 16., kedd

KRÚDY BODEGÁJA


Kedves Olvasó!

A Tabananno elérte a 40000.ik oldalmegtekintést, ami egy ilyen "retro" témájú blog esetében
szerintem nem rossz.Ebből az alkalmomból felteszek egy kis kuriózumot gyüjtéseim közül.

KRÚDY BODEGÁJA
1917 nyarán Krúdy közreadott egy kis karcolatot. Később több kötetben is megjelent különböző címeken . A korabeli vendéglátás új formáját mutatja be az elképedt olvasónak:
A levelescsárdán, a duttyánon kívűl olykor az úgynevezett "bodegákat "is felkereste a férfinép, ahol fehérkötényes, kívánatos fehérszemélyek mosollyalfogadták a vendéget és a hátulsó kis szobába tessékelték. Hívták az ilyen helyet ízlelítőnek,falatozónak is, a mostani fővárosi büfék szomorú, szegényes maradékjai e régi dús bodegáknak.”
A század-fordulós bodegák két helyiségből álltak.Előttük tulajdonképpen elegáns kis élelmiszer kereskedés volt. Krúdy szemléletesen rajzolta meg, hogy a jégen tartott osztrigától a sódarakon,szalonnákon át a csülkökig, szalámikig, vadakig és halakig mindenkapható és hátul elfogyasztható volt, ami szemnek és szájnak ingere. A bodega elvitelre, „utcán át”-ra is adott az árújából. És volt ott „párizsi ecettel és hagymával, a rántott szafaládé, a tojásételeknek a sokfélesége, a sajtoknak, túróknak eldorádója, a kitűnő cukrászsütemények, kék dobozba préselt fügék , jó szagú narancsok, szőlők, almák.
Mindenkinek pótolta a kocsmai étlapot. Szívet , lelket melengető az is , amit az ősbüfék, a bodegák italkínálatáról megismertet velünk Krúdy.
„Ha vacsora után történetesen a sert kedvelted, válogathattál márciusi, udvari, kiviteli serekben, amelyek palackban és hordóban voltak kaphatók.
De volt raktáron pilseni, bajor és spatenbrau sörük. Ihattál fekete angol sört vagy édeskés édeskés münchenit tavasszal a barátok főztjéből. Raktáron álltak a borok a kereskedőknél, spanyol, francia , német , magyar palackok kacsingattak rád aplocokról. Pipázhattál szűzdohányt, havannaszivart, egyiptomi cigarettát, virzsiniát, médiát, ami éppen eszedbe jutott. És ha meguntad az életedet, olcsón vehettél egy revolvert is.”
Magyarán mondva , a büfét sem most találták ki, régen is volt az, csak egy kicsit másképpen adták meg a módját.........Egyébként a közelmúltban argentin tájakon járva hallottam a bodega szót , ami ott borospincét ,borházat jelent, olyan helyet, ahol kis harapnivalóval és borkóstolóval várnak mielőtt vennél néhány palack jóféle bort.
Forrás:
Dráveczky Balázs
Történetek terített asztalokról és környékükről



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése