KRUMPLI A JAVÁBÓL

Tabáni Krumplibúcsú

A Fischer Árpád helytörténész által évtizedekig megrendezett híres Tabáni Krumplibúcsút elevenítjük fel, azzal a hagyományőrző céllal, hogy a magyar krumplifajtákkal, azok legújabb fejlesztésével, kiváló tulajdonságaival megismertessük vendégeinket.

Meghívott előadók:
Bilinszki Alíz: Érdekességek a keszthelyi burgonyafajtákról
(Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Burgonyakutatási Központ- Keszthely)
Rapali Zsolt: Natúrháló- a helyi értékek hálózata
(Natúrháló Kft. Székesfehérvár)
Bédai Katalin: A krumplitermesztés kezdetektől napjainkig
(Bédalin Kft. Budapest)

További programok:
Kamarakiállítás a magyar burgonyfajtákról
Kedvezményes krumplivásár a kerületi nyugdíjasok, nagycsaládosok részére
"Tabáni Krumplikirálynő" választás a tabáni háziasszonyok részére, a legjobb krumplival készült sütemény készítőjének
Fődíj: 25 kg Magyar Krumpli a Georgikon Egyesület felajánlásával

A Tabán Társaság Egyesület és a Tabáni Terasz Étterem szeretettel várja a látogatókat helyben, héjában sült krumplival libazsírral, forró teával, forralt borral, kedvezményes áron.

Szervezők és támogatók:
Budavári Önkormányzat
Országos Burgonya Terméktanács
Georgikon Egyetem- Keszthely
Natúrháló Kft.-Székesfehérvár
Bédalin Kft. Budapest
Integrál Kft.- Kiskunfélegyháza
Tabáni Terasz Étterem és Borozó
Tabán Társaság Egyesület

Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk!

A meghívó után pár szó a krumplibúcsú kialakulásáról az óbudai Braunhaxver Egyesúlet magyarázatában:

Budai Krumplibúcsú /Krumpiern-Kiritog/

Német nemzetiségi rendezvény, amelyet a Buda hegyvidéki kerületekben tartanak meg 1839 óta

minden év Karácsony második napján azaz dec.26-án, egy egésznapos találkozó keretében, német

kulturprogrammal, 3-400 fő részvételével. A 1960-as évektől Óbuda az állandó helyszín, itt van

meg a „bázisa”,de résztvevők minden budapesti kerületből és környékbeli sváb falvakból jönnek.

Történelmi háttere : a/ Világi háttér

1838-ban a nagy pest-budai árvíz idején az alacsonyan fekvő pesti területek lakossága a budai

dombokra menekült és az ott élő sváb gazdáknál húzta meg magát. Fő étkezésük volt a gazdák

által adott sültkrumpli és libazsír. A menekültek a következő évben ismét találkoztak – a Buda

vizivárosi „krumplibúcsús” / az Országúti - ma Margit körúti /- vendéglőkben. Folyamatosan

kialakult a ma is élő tradició: ünneplőben méltóságteljesen kivonulnak a családok, mindenki

gomblyukában nemzetiszín szallagra fűzött krumpli, egyik vendéglőből a másikba sétálnak,

beszélgetnek és közösen énekelnek /magyarul és németül/. Ilyenkor minden vendéglőben ingyen

volt a sültkrumpli és a libazsír és persze mindenütt volt valami program sőt a kivételként

engedélyezett zene is.

b/ Egyházi háttér: Karácsony 2. napja Szent István vértanú ünnepe, s ekkor a Budai Ferencesek

(szerzetesek, Ferences a templom a mai Margit körúton ) sültkrumplit osztogattak a misén

résztvevő szegényeknek. A krumpli azokat a köveket volt hivatott szimbolizálni, amelyekkel Szent

István vértanút megkövezték.

c/ Mai tartalom

Ma úgy mondanánk, hogy az emberek egymásrautaltságának, az emberi szolidaritásnak megünneplése.

Benne van az emberek kiszolgáltatottságára való emlékezés, ha nem másnak akkor

a természeti elemeknek.

A II.világháboru után budai németek (Fischer Árpád 2003-ban meghalt tabáni helytörténész

szervezésében) elevenítették fel ezt a hagyományt, és 1958 óta minden évben megünnepeljük a

„Budai Krumplibúcsút”.

Ez egy egésznapos tatálkozó keretében zajlik, kulturműsorral, ahol sváb kulturcsoportok

/kórusok, tánccsoportok, énekesek, fúvószenekarok/ is közreműködnek. A résztvevök vegyesek,

a beszédnyelv is vegyes: sváb és magyar. Változatlan a tradició: ingyenes a sültkrumpli és

libazsír. Tekintettel arra, hogy a résztvevők alapvetöen idős és általában szegény emberek - akik

szinte csak ilyenkor jutnak el egy „vendéglőbe”-, a szervezési költségeket /alapvetöen a ingyenes

krumplit és a kulturmüsort/ valakinek fedeznie kell. Ezt a „Braunhaxler” Óbudai Német

Hagyományokat Ápoló Közhasznú Egyesület fizeti.

Krumplikirály: újkeletü szokás, 1959 óta azt a résztvevőt válasszák meg krumplikirálynak, aki a

résztvevők megitélése szerint az elmult évben a legtöbbet tette a többi emberért, a közösségért. (A

gyakorlatban ezt a személyt az „Braunhaxler Óbudai Német Hagyományokat Ápoló Egyesület

elnöksége választja meg.) Egyfajta óbudai „díszpolgárság”. Melléje 1998 óta „krumplikirálynőt”

is választanak.