1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


2011. március 17., csütörtök

LOUIS BLERIOT ÁTREPÜL BUDAPEST FELETT

   A szárnyas ember,Louis Blériot  1909 július 25-én átrepülte a La Manche csatorna 37 km-es távolságát 36 perc alatt.Világszenzáció volt ez akkoriban.
      Ugyanebben az évben, október 17-én Magyarországon is bemutatót tartott. Ez volt az első alkalom, hogy hazánk területén repülő szállt fel.
A  35A típusú repülőgép Blériot két munkatársa, Leblanc és Manet kíséretében már két nappal a híres francia aviatikus megérkezése előtt Budapestre ért. Október 14-én és 15-én a gépet a Vigadó nagytermében állították ki, majd a felszállás helyére vitték. Október 16-án este ugyancsak a Vigadóban Blériot vetített képekkel illusztrált előadást tartott a La Manche átrepüléséről.
         
A felszállásra az Üllői út melletti gyalogsági gyakorlóteret jelölték ki.  A rendezvény céljaira deszkapalánkkal kerítették körül azt a területet, amelyet ma az Üllői út, az Ecseri út, továbbá az Epreserdő, Csengettyű és Pöttyös utcák határolnak. Itt számos ideiglenes, faépítményt emeltek: az Üllői út és az Ecseri út sarkánál a repülőgép hangárját, ennek két oldalán pedig tíz lelátót és több páholyt. A hangártól, egyszersmind a start helyétől távolabb szabadon álló padüléseket helyeztek el, továbbá állóhelyeket kerítettek körül. A palánkkal körülvett területen ilyenformán több tízezer néző helyezkedhetett el.
        A belépődíjak eléggé borsosak voltak. Egy négyszemélyes páholyért 100 koronát, a tribünülésekért 5-30 koronát kellett fizetni. A padülésekért 2-3 koronát, az állóhelyékért 1 koronát kértek. (1 korona vásárlóértékét hozzávetőleg 50 mai forintra becsülhetjük.) Blériot 40 ezer korona tiszteletdíjat kapott.

      Október 17-én reggel 8 óra tájt újságírók, valamint az autóklub aviatikai bizottságának néhány tagja jelenlétében Blériot próbarepülést végzett. Az akkori Magyarország c. napilap riporterét idézve: "Ez volt az első felszállás magyar földön. Ebben a percben hasította először az új világszörnyeteg Budapest levegőjét..." Az aviatikus 60-70 m magasságba emelkedve nagyjából a Határ útig repült, s innen tért vissza a starthelyre.
       A délutáni rendezvényre hatalmas tömeg gyűlt össze. A hírlapok 150-200 ezer emberről írtak, a rendőrség megállapítása szerint ennél jóval több, 280-310 ezer érdeklődő volt kíváncsi a szenzációs eseményre. Budapestnek akkoriban 880 ezer lakosa volt, vagyis a lakosság harmad része vándorolt ki az Üllői útra. Persze a körülkerített területre csak a fizető közönség jutott be, százezernyi embernek meg kellett elégednie azzal, amit elleshetett a gyakorlótér távolabbi részeiről, vagy a Népliget mellett húzódó vasúti töltésről.








       Bár a város belterületéről közvetlen villamosjáratokat és omnibuszokat indítottak a rendezvény felé, ezek alig néhány ezer utast tudtak szállítani, a mai Nagyvárad tér táján pedig a nagy tömegben a közlekedési eszközök végképp elakadtak. Maga Blériot is csak úgy tudott eljutni a felszállás helyére, hogy gépkocsiját lovasrendőrosztag vette körül, s ez a kíséret – az egykori rendőri szakkifejezéssel élve - kellő tapintattal és eréllyel  tört utat a tömegben.
       A délután fél háromra kitűzött első felszállásra a szeles idő miatt több mint másfél órás késéssel került sor; ezt a műveletet később még két felszállás követte. Egy-egy alkalommal Blériot 6-8 percig repülve 15-40 m magasságban néhány kört irt le. 36Utólag a szeles idővel indokolták, hogy az aviatikus nem tudta elérni ugyanazt a magasságot, mint a reggeli főpróbán.
      A La Manche hősét minden egyes leszállás után a közönség tomboló lelkesedéssel ünnepelte. Áttörve a belső kordont sokan a géphez tódultak, végül is a rendőrségnek kellett az ünneplő tömeget szétoszlatnia.
      A korabeli napilapokban lelkes beszámolók, színes riportok, fennkölt hangú vezércikkek foglalkoztak Blériot budapesti repülésével. Ám sajnálkozó hangú írásokkal is találkozunk az egykori újságok hasábjain. Olyanokkal, melyek restellni valónak, sőt valóságos "nemzeti szégyennek" tartották, hogy nem magyar aviatikus repült először hazánk légterében.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése