Vallási központ felépítését tervezik Budapest legforgalmasabb helyén, a BAH-csomópont közelében. Az újbudai önkormányzat korábbi döntését felülírva, a városfejlesztési bizottság elutasító állásfoglalása, valamint a lakossági tiltakozások ellenére engedélyezte az Iszlám Kulturális Központ létrehozását a Budaörsi út
38. mögött található telken.
A szakhatósági engedélyek megszerzése után imaközpont, előadó- és iskolatermek, könyvtár épülhet a Budaörsi út - Bajmóci utca - Holdvilág utca által határolt terü leten. Az eredeti tervekben egy mecset felépítésének a terve is szerepelt.
A telek a főváros legforgalmasabb csomópontja, a BAH-csomópont közelében, a Petőfi Sándor laktanyával szemben található. A környék lakói úgy vélik, hogy egy nagy tömegeket megmozgató beruházás ellehetetlenítené az életüket, és elértéktelenítené a lakásukat - emellett a fővárosi forgalmat is jelentősen akadályozná. Azt szeretnék, ha az iszlám központ helyszíne távolabb kerülne a közlekedési csomóponttól - s ehhez akár a XI. kerületen belül is találnának helyet.
A Budaörsi út 38. környezetében lévő lakásokat 2005-től kezdte felvásárolni a Jótékonysági Békealapítvány. Az alapítvány elnöke, Saleh Tayseer palesztin származású fogorvos egyben a 2003-ban bejegyzett Iszlám Egyháznak is a vezetője, akinek a neve Mose Kacav izraeli elnök 2004-es magyarországi látogatásakor vált ismertté. (A vezetőt terrorcselekmény előkészítésének gyanújával előzetes letartóztatásba helyezték, bizonyítékok hiányában azonban az ügyészség hamarosan megszüntette az eljárást.) Mivel az újbudai iszlám hívők száma Saleh Tayseer szerint 20 ezer főre tehető, s kinőtték a Bartók Béla úti központjuk méreteit, ezért szeretnének maguknak egy nagyobb területet kialakítani.
2007-ben már elkezdődött a tervek kidolgozása egy leendő iszlám vallási és kulturális központ kiépítésére. Egy ilyen beruházáshoz fontos kikérni a környék lakóinak véleményét, ezért az önkormányzat a tervezők, Tayseer úr, valamint Schreffel János kerületi főépítész megjelenésével lakossági fórumot szervezett 2008 júniusában. „Itt szembesültünk először azzal a ténnyel, milyen gigantikus beruházás készül. A terület egyébként is túlzsúfolt, a zaj és légszennyezés a mai állapotában is szinte elviselhetetlen" - mondta lapunknak Surányi Ilona fideszes önkormányzati képviselő. A tervek szerint az iszlám központba napi 500-1000 látogató érkezne, ez pedig több száz autó parkolásával együtt járó mozgást jelent ott, ahol a mellékutcák most is túlzsúfoltak.
Mivel a tervezett építkezéshez a városrendezési szabályzat módosítására is szükség volt, a téma az önkormányzaton belül is vita tárgyát képezte. „Hosszas mérlegelés után a Városfejlesztési Bizottság arra az álláspontra jutott, hogy nem javasolja a módosítást"- nyilatkozta lapunknak Balázs Piri László, a bizottság elnöke. Ezek után a képviselőtestület 2009. január 22-ei ülésén elutasította a tervet, a lakók és az érdekükben eljáró képviselők pedig megnyugodtak: pont került az ügy végére.
Azonban a Molnár Gyula szocialista polgármester által vezetett önkormányzat újra napirendre tűzte a kérdést. Történt mindez az utolsó, nyári testületi ülésen, amelynek időpontját váratlanul a június 18-áról június 5-ére, az EP-választások előtti utolsó péntekre hozták előre. „A Fidesz az EP-választási kampánnyal volt elfoglalva, így ezen az ülésen nem jelent meg" - tájékoztatta lapunkat Surányi Ilona. Az MSZP-SZDSZ koalíció az eredeti terv kisebb módosítása után ellenszavazat nélkül megszavazta az iszlám központ engedélyezését.
„A beépíthető magasságot 21 méterről 16-ra csökkentették, a látogatók számát pedig napi 300-ban határozták meg - kérdés azonban, hogyan lehet a papíron meghatározott forgalmat a gyakorlatban kontrollálni - főleg nagyobb vallási ünnepek esetén" - mondta Surányi Ilona, hozzátéve, hogy nem a vallás gyakorlását akarják korlátozni, csupán annak helyszínét szeretnék, ha arra alkalmasabb helyre, s nem egy amúgy is túlzsúfolt területre terveznék.
A lakók újabb lakossági fórumokat szerveztek, a körzetben élő mintegy 310 választópolgárból 264-en írták alá azt a tiltakozást, amelyet a Fővárosi Bíróságnak, az Alkotmánybíróságnak és a Középmagyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalnak is benyújtottak - tudtuk meg Zsigmond Lászlótól, aki önkéntes munkában vállalta a lakók szóvivőjének a szerepét. Tiltakozásuk tárgyát képezi az is, hogy a kerületi önkormányzat milyen jogon adta meg a tervezett központ számára az úgynevezett alapintézményi bónuszt, amely a beépíthető területet 20 százalékról 40 százalékra növeli. Alapintézményi szolgáltatásnak számít ugyanis egy bölcsőde, óvoda, iskola vagy kórház létesítése, s véleményük szerint nem sorolható ezen alapintézmények közé egy iszlám vallási központ kialakítása ott, ahol jelenleg egyetlen muszlim lakos sem él. „Noha kereszténynek vallom magam, egy keresztény templom felépítését is ellenezném ezen a helyen" - mondta lapunknak Péchy György Bajmóci utcai lakos. Egy magát megnevezni nem kívánó lakos pedig attól tart, hogy ha a környéket arab lakosokkal népesítik be, akkor előbb-utóbb elértéktelenedik a lakásuk, valamint idegenné válnak egy betelepülő, számukra idegen kultúrában, és nekik távozniuk kell otthonukból. A lakók beadványára eddig még nem érkezett válasz, Molnár Gyula polgármester pedig alaptalannak tartja a környék lakosainak félelmét. „A mostani kedvezőtlen adottságú, rendezetlen terület kultúrált beépítése és fejlesztése vonzóbbá teszi az ottani lakásokat azok esetleges értékesítése esetén" - írja sajtóközleményében a polgármester. „A szabályozási terv elkészítésekor természetesen minden szükséges szakhatósági eljárást lefolytattunk...és megkaptunk, így a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Fővárosi Önkormányzat, de még a beruházások tekintetében rendkívül kritikus Levegő Munkacsoport is támogatta a tervet" - írja a polgármester a sajtóközleményében.
Tekintve azonban, hogy a lakók egy része az idegen kultúrától való félelmét is megfogalmazta, megkérdeztük a Nemzetbiztonsági Hivatalt, hogy a muszlim lakosság száma mekkora lehet, illetve a központ kialakítása milyen nemzetbiztonsági kockázatokkal jár.
A következő választ kaptuk:
„Az, hogy egy vallási közösség milyen imaházat, templomot vagy vallási találkozóhelyet szervez a maga számára, ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk, ez nem fér bele a hivatal feladataiba" - mondta lapunknak az NBH illetékese.
hetek.hu Somorjai László . (XIII/32)
Kedves Kassius!
VálaszTörlésMegértem az aggodalmait, de kérem előbb beszélgessen muszlim emberekkel és ismerje meg jobban miről szól az iszlám. A magyarországon élő muszlimok nagy része bármilyen hihetetlenül is hangzik magyar és nem arab. A mecsetből nem hangzana ki a müezzin, mivel csak az épületen belül lenne hallható, nem zavarna senkit - a harangzúgás esetében gondolom ez nem lenne probléma. Tudom, hogy sokan a média negatív kampánya miatt fél a muszlimoktól, de az iszlám a béke vallása - igen, vannak akik az iszlám nevében ölnek, félreértelmezik a vallást, de akkor félni kellene a keresztényektől is, mert az IRA keresztény terror csoport? A mecset építését támogató úriembert nem csak hogy felmentették bizonyítékok hiányában, hanem kártérítést is fizetett neki a magyar állam.... Toleránsabbnak kellene lennünk a más vallásúakkal és nyitnunk kellene feléjük, nem elzárkózni. Köszönöm, hogy elmondhattam a véleményem.