Turmayer Sándor (1879-1953) gyakran szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. Festészetében a városábrázolás nagy szerepet kapott. Budapest, főleg a Tabán utcáinak, tereinek festői szépsége vonzotta gyakran ecsethez és vászonhoz festőnket.
Munkásságának ez az 1930-as éveket megelőző periódusa: 1933-ban ugyanis lebontották a Tabán régi épületeinek jelentős részét. Május elsejétől számítva harminc napjuk maradt a tabániaknak arra, hogy összecsomagoljanak és elhagyják házaikat. A bontás hírére művészek egész serege özönlötte el a Tabánt, hogy megörökítsék az utókornak a később már soha nem láthatót. Bálint György író, újságíró így írt erről az Est-ben:
"...Egy kis tisztáson két festő dolgozik, egymástól tisztes távolságban. Az egyik fiatalember ingujjra vetkőzve fest egy emeletes házat. Lelkiismeretesen keni a sárga foltokat a vászonra. A másik művész a fűben ül és ceruzarajzot készít ugyanarról a házról. Csendben dolgoznak a konkurensek… Öt perc alatt még két festővel találkoztam a romok között. Komoly ügybuzgalommal örökítik meg az elmúló Tabánt. Még egyszer utoljára megörökítik a múlandó dolgokat. Sokan tesznek így, mindenütt. Sietnek, mert általában bontogatnak most mindenfelé."
Kortársaihoz hasonlóan, Turmayer Sándor is kivette részét a lebontásra ítélt házak megörökítésében.
Tabán
Tabáni utca
Holdvilág utca
Hadnagy utca
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése