"Pestre, illetve Budára jövet, 1914 nyarán a Színkör táján láttam gyakorta bolyongani a legkövérebb magyar írót, Újhelyi Nándort, kit minduntalan pörbe fogtak szeméremsértő regényei miatt. Törvénytelen származását kidolgozott előkelőséggel, skatulyából kivett eleganciával, monoklival és raccsolással ellensúlyozta. Arisztokratikus életelveit Théodore d’Yhcassar néven foglalta választékos irályú csevegésbe (Osvát közölte). Nagyon szép delnő társaságában bolygott, kinek fényképét akkoriban megjelent regénye címlapján láttam viszont."
Ujhelyi Nándor (Bp., 1888. márc. 17. – London, 1933. júl. 20.): író. Isk.-it Bp.-en végezte. Erotikus könyvei miatt több pört indítottak ellene; a büntetés elől Bécsbe menekült. Később Berlinben, Párizsban, majd Londonban élt. Franz Kammerlohr néven írt német nyelvű színművei sikert arattak Ny-európai színpadokon. Több színművét a bp.-i színházak is műsorra tűzték. – F. m. Arisztokratizmus (elb., Bp., 1914); 1914 (r., Bp., 1915); Őfensége kalapja (komédia, Bp., 1917); Cserebere (bohózat, Bp., 1917); Egy férfi szerelmei (r., Bp., 1918); Akit a férfiak szeretnek (r., Bp., 1921); Akit a nők szeretnek (r., Bp., 1921); A nők ura (r., Bp., 1923). – Irod. Kosztolányi Dezső: U. N. (Nyugat, 1914); Turcsányi Elek: U. N. (Nyugat, 1921.
Ujhelyi Nándor (Bp., 1888. márc. 17. – London, 1933. júl. 20.): író. Isk.-it Bp.-en végezte. Erotikus könyvei miatt több pört indítottak ellene; a büntetés elől Bécsbe menekült. Később Berlinben, Párizsban, majd Londonban élt. Franz Kammerlohr néven írt német nyelvű színművei sikert arattak Ny-európai színpadokon. Több színművét a bp.-i színházak is műsorra tűzték. – F. m. Arisztokratizmus (elb., Bp., 1914); 1914 (r., Bp., 1915); Őfensége kalapja (komédia, Bp., 1917); Cserebere (bohózat, Bp., 1917); Egy férfi szerelmei (r., Bp., 1918); Akit a férfiak szeretnek (r., Bp., 1921); Akit a nők szeretnek (r., Bp., 1921); A nők ura (r., Bp., 1923). – Irod. Kosztolányi Dezső: U. N. (Nyugat, 1914); Turcsányi Elek: U. N. (Nyugat, 1921.
A mai olvasó számára legélvezhetőbb regénye a Tabán, egy negyven éves filózófus élete ,
szerelme és halála a lebontásra ítélt Tabánban . Maga a történet , nem annyira figyelemre
méltó, inkább a városrész leírása , a tabáni figurák és a városrész életének, mindennapjainak ábrázolása,
érdekes.
Részlet a könyvből:
Ágrólszakadt magyarázta:"Valóban kérem, mi eddig -én és Jakab barátom Pesten laktunk,
de most átköltöztünk ide, egy baráti család hajlékába. Nekem tetszik Tabán.
A másik helyeslőleg bólintott:
Kedves része városunknak. Ha a kultúra, a fény , a villany, a lüktető élet el is kerülte,
de sok az előnye. A házak ósdiak, szép erkölcsök , jó kis korcsmák, barátságos házmesterek találhatók itt, Szép kilátás van a folyamra, nagy a csend, mi előmozdítja az elmélkedést, kevés
alkalom kínálkozik a világ híúságainak észrevevésére, mi jó álmokat és lélekbeli egyensúlyt
okoz.Mint bevándorlókat üdvözlöm önöket uraim e helyen én tabáni és régi bennlakó és
kívánom, érezzék jól magukat is .Öltözetünk ósdi , de szívünk jó".
kassius
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése