Tisztelt Olvasó!
A "Mélypincéről" és utolsó tulajdonosáról , Poldi bácsiról már azt hiszem annyi írás, annyi fotó és festmény és grafika jelent meg ebben a blogban elszórtan, hogy bárki gyaníthatja kedvenc témámról van szó. Így igaz ,nem tagadom. Örülök , hogy megismerhettem egy igaz embert és az ő élettörténetét . Külön szerencse volt megismernem dédunokáját T.J-t, aki most , halála után 54 évvel is őrzi dédapja emlékét.
A "Mélypincéről" és utolsó tulajdonosáról , Poldi bácsiról már azt hiszem annyi írás, annyi fotó és festmény és grafika jelent meg ebben a blogban elszórtan, hogy bárki gyaníthatja kedvenc témámról van szó. Így igaz ,nem tagadom. Örülök , hogy megismerhettem egy igaz embert és az ő élettörténetét . Külön szerencse volt megismernem dédunokáját T.J-t, aki most , halála után 54 évvel is őrzi dédapja emlékét.
Ez az album első kísérlet a "Mélypince" tabáni kisvendéglőről szóló ismereteink vázlatos összefoglalására és talán egy, a későbbiekben a vendéglő vendégkönyvével és a fellelhető fotókkal kiegészítve megírandő végleges írás alapjául szolgálhat.
(A képekre kétszer egymás után kattintva a szöveg olvasható nagyságú lesz)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése